Pozitív önértékelés

Pozitív önértékelés

A pozitív önértékelés elérése – Amikor elkezdtem szeretni magam… 

Életünk egyik legfontosabb célja, hogy megtaláljuk önmagunkban az egyensúlyt, melynek alapja az önszeretet. Cikkünk szereplői arról a rögös útról mesélnek, mely a boldogsághoz, vagyis önmaguk elfogadásához vezetett.

A cikk eredetileg a Nők Lapja Psziché számában jelent meg: Nők Lapja Psziché – Önszeretet

Szerző: Kiss Henrietta

„A jó és rossz jellemvonásainkkal való együttélés nem könnyű feladat, hosszú önismereti út vezet oda, hogy mindennemű előjel nélkül tudjuk szemlélni valónkat. Amennyiben már közelítünk ehhez, akkor önmagunk szeretetét is képesek vagyunk megélni – mondja Kovács Tamás pszichológus.

pozitív önértékelés

– Az önszeretet összefügg a kreativitással és az alkotás örömével is, tehát azzal, hogy az önmagukért végzett tevékenységek elégedettséggel töltsenek el bennünket, ahelyett, hogy az lenne kizárólagos célunk, hogy másokból csodálatot váltsunk ki. Általában ez történik a nárcisztikus személyeknél. Önszeretet és önelfogadás nélkül nincs boldog élet, vagyis igaz a mondás, ha magunkat nem szeretjük, másokat sem tudunk szeretni.”

Jóban lettem önmagammal

A Dunakanyar idilli környezetében, a Lósi-völgyben, kutyákkal, macskákkal, lovakkal körbevéve él Ledniczky Éva Brigitta (32). Hogy miért vonult el a nagyváros zajától a csinos fiatal nő? Éva válasza egyszerű: itt, a természethez közel találta meg belső békéjét. Mindehhez azonban kalandos évek kellettek.

„Tekintélyelvű, a fizikai erőfölényt fitogtató családban nőttem fel – kezdi a mesélést. – Másfél éves koromtól súlyos ekcémától szenvedtem, és a keleti és nyugati orvoslás összes lehetőségét kipróbáltuk, eredménytelenül. Csupán azt nem mondta senki édesanyámnak, hogy ne csak kenjen, hanem öleljen is. Sajnos, az érzelmi biztonságból és a szeretetteljes érintésből nekem vajmi kevés jutott.”

Éva kicsi korától kezdve lázadt a családnak álcázott rendszer ellen. Korán elhatározta azt is, hogy ő más utat akartam bejárni, mint amilyen példákat maga körül lát: sem a gyermekeit egyedül nevelő anya, sem az üzleti környezetben elférfiasodott nő nem akart lenni.

„Inkább független, kreatív, teremtő erővel bíró nő, aki nemcsak anyagilag, hanem érzelmileg is helyt tud állni ebben a világban. Szenvedélyesen vonzódtam az állatokhoz, bennük találtam őszinte társra és velük éreztem felszabadultnak magam.”

Éva nemcsak családja idegeit, de saját határait is feszegetve igazi útkeresésbe fogott.

„Huszonöt évesen Londonba költöztem. Annak ellenére, hogy azt súlykolták belém, úgyis fel fogom adni, két évig maradtam. Idegen nyelvet, grafikai tervezést tanultam és belecsöppentem az angol művészvilágba. Azt tapasztaltam, hogy a hagyományos vagy kiszámítható pályák mellett a keratív művészi munkának is van számszerűsíthető értéke. Rájöttem, hogy a kötetelen, szabad alkotó munka az én terepem, és hogy merjek a szokványostól elrugaszkodni az élet minden területén.

Második kirepülésem szó szerint értendő: két évvel ezelőtt, ekkor már egy szerelmi bánat elől is útra kelve, egy nemzetközi légiközlekedési cég alkalmazottja lettem. Fél év kemény tanulás után grafikusból légiutaskísérővé váltam. A tanfolyamok őrült összegbe kerültek, soha nem tudtam, hogy a következő lépést miből fogom finanszírozni, csak követtem a megérzésemet, ami valahogy mindig bejött. A lehetetlennek tűnő feladatok megoldásában az a jó, hogy az ember két lábbal tiport önbizalma új életre kel. A csak a külsőségek fontosságát hangsúlyozó repülési környezet abban segített, hogy észrevegyem és megbecsüljem a saját testemet, amire korábban egyfajta megerősített védőburokként tekintettem, volt, hogy 25 kiló túlsúlyt cipeltem. Itt megtanultam elegánsan öltözködni, ízlésesen sminkelni, a nőiességem új értelmet kapott: nemcsak a világban, önmagamban is megláttam a szépet.”

Évát a nagyvárosi lét után az egy éves repülés ébresztette rá, mennyire távol került gyermekkori álmától: életvitele nemcsak egészségtelen, de számára élhetetlen is. Legbátrabb és legérettebb lépésének jelenlegi elvonulását tartja, ami már nem menekülés a sérülések elől, hanem megfontolt, tudatos döntés. A múlt lelkiismeretes lezárása és kiemelkedés a korábbi, boldogtalanságot okozó környezetből.

„Amióta egy évvel ezelőtt Verőcére jöttem, meseszerűen alakult az életem. Minden kívánságom egyszerre teljesült, nemcsak csodás könyezetbe költöztem, hanem kibékültem magammal és a szerelem is rámtalált. Minden napra jut ölelés, amit nyitott szívvel fogadok és viszonozni is tudom. Kiruccanásból tartós életformaváltás lett. Visszakaptam a saját életemet úgy, hogy sosem tudtam igazán, hogy elvesztettem.”

Nem akartam hazugságban élni

Czakó Péter (34) már az általánosban érezte, hogy nem a lányokhoz vonzódik. Ahogy a nyolcvanas, kilencvenes évek közfelfogásában, úgy a családjában is az a tudat élt a melegséggel kapcsolatban, hogy az abnormális dolog, sőt betegség. Ezért több mint egy évtizedig rejtőzött a környezete és önmaga elől.

„Amikor valakinek feltűnt, és szóvá tette, hogy a viselkedésem nőies, azonnal próbáltam „visszarendeződni”. De nemcsak külsőségekben igyekeztem eloszlatni a gyanút: álbarátnőim is voltak. A szalagavatóra is a lánnyal mentem, szegényt, nagyon megbántottam, amikor kiderült, hogy becsaptam. Vonzódtam a másik nemhez is, de a lányokat főként magamra erőltettem – meséli a férfi.”

Valószínű, a család korábban tudta, mint Péter, hogy a fiuk más, mint a többiek, de segítség helyett inkább a homokba dugták a fejüket. Péter huszonöt éves koráig, első komoly szerelmi csalódásáig vívódott, mikor jöjjön el a coming out ideje.

„Depresszióba süllyedtem, az öngyilkosság gondolta is többször megfogalmazódott bennem. Mélységesen bántott és nehezen dolgoztam fel, amikor a hátam mögött „buziztak”, sajnos, még a távoli rokonságomban is. Egy kis vallási csoportban kerestem menedéket. Az itt töltött hat év azonban zsákutca volt, kevésbé toleranciában, inkább ellenállásban volt részem. Pszichológusnál is jártam, de sajnos nem megfelelő szakemberhez kerültem. „Ki akart gyógyítani” a melegségből, ahelyett, hogy az elfogadásban segített volna.

Sok erőt merítettem a könyv- és filmélményeimből, ma napig kedvenceim az Interjú a vámpírral, a Priscilla, a sivatag királynőjének kalandjai vagy a Jeffrey – valami más című filmek. A fiúk a klubból pedig szépen boncolgatta azokat a kérdéseket, amelyek bennem is a legnagyobb vívódást okozták.”

Péter 2005-ben állt a szülei elé, hogy őszintén felfedje valódi énjét. Édesanyja sírt, édesapja szomorúan vette tudomásul. Az azóta eltelt tíz évben komoly fejlődésen és változáson mentek keresztül. Feltétel nélkül szeretik a fiukat és elfogadták másságát.

„Megható volt, amikor két évvel később az akkori szerelmemmel hazamentünk és a családommal együtt töltöttük a szentestét. Sok meleg számára elképzelhetetlen, hogy valaha is része lesz hasonló támogató szülői magatartásban. Főleg vidéken rosszabb a helyzet, ott még inkább távolságtartóak az emberek.”

Az előbújás igazi felszabadulásélménnyel járt. 2005-ben a haverjaival együtt még félve vett rész a Pride-felvonuláson. Később hét évig volt a fesztivál programszervezője.

„Nem könnyű élet ez, de legalább igaz. A melegekhez sok sztereotípia ragad, de látom, hogy semmivel sem alacsonyabb a morális értékrendjük, mint másoknak. Jópár barátot elveszítettem, akik nem tudtak így elfogadni, de sikerült a korábbiaknál őszintébb és mélyebb kapcsolatokat kialakítanom.”

Péter az elmúlt években igazi aktivistává vált. Amikor homoszexualitása miatt kizárták egy hip-hop tánciskolából, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, ami megállapította a jogsértést és pénzbírsággal súlytotta az iskolát.

„Az önszeretet számomra azt jelenti, hogy nem görcsölök azon, mások mit mondanak rólam. Nemcsak magamat vállalom fel, hanem nyíltan harcolok olyanokért, akiket valamilyen oknál fogva kirekeszt a társadalom. Az érzékenyítés vált az életcélommá, az, hogy felhívjam az emberek figyelmét a sokszínűségre.”

Meghatározó a korai anya-gyerek kapcsolat

„Donald Winnicott, brit gyermekpszichiáter fogalmazta meg azt, hogy csecsemő önmagában, anya nélkül nem létezik– folytataja Kovács Tamás pszichológus. – Az „elég jó anya” mindig éppen akkor van ott, amikor szükség van rá; se nem elhanyagoló, se nem elárasztó, így képes a gyermekének olyan állapotot biztosítani, amelyben megtapasztalhatja önmagát és szabadon felfedezheti saját képességeit. Elengedhetetlen az is, hogy az anya örömmel forduljon a kicsi törekvései és cselekedetei felé. A kettejük közti összehangolódás mind az anya elvárásain és szülői képességein, mind a gyermek temperamentumán és személyiségén, illetve a köztük lévő sikeres alkalmazkodáson is múlik. Mindent egybevetve: az öröm, a hatékonyság, a szeretet és a kreativitás, vagyis az önszeretet alappillérei a legkorábbi kapcsolatban fejlődnek ki.

Éva története jól mutatja, hogy az érzelmi biztonság hiányából származó belső nyugtalanság állandó ingeréhséghez és keresgéléshez vezethet. Amikor az önszeretet képességén csorba esik, gyakran azt gondolhatjuk, hogy a megoldás kívül, a világban keresendő. Éva a nehézségek ellenére megtalálta önmagát ebben a kavalkádban.

Péter szülei pedig felismerték fiuk igényeit és megfelelő módon, saját maguk elvárásait félretéve reagáltak rá. Azzal, hogy Péter felvállalhatta magát, olyan biztonsághoz juttatták, melyben személyisége és az önszerete is kibontakozhatott és esély kapott a boldog életre.”

Akihez fordulhat: Kovács Tamás pszichológus Budapest Belvárosában a VII. kerületben

 Fotó: Daniel Foster és Nikita Lyashenko

A média hatása a gyermekekre

A média hatása a gyermekekre

A gyermekek és a média kapcsolatára utalva, sok kutató a mai helyzetet egyszerűen csak “második középkornak” nevezi, hiszen azok a gyerekek, akiknek a szülei nem szabályozzák megfelelően médiafogyasztásukat, általában nagyon korán találkoznak olyan tartalmakkal, amelyek számukra értelmezhetetlenek és akár sokkolóak is lehetnek. Így máris érthető a hasonlat, hiszen tudjuk, hogy a középkorban sem zajlott ez másképp. A gyerekek, akkoriban ugyanis “kis felnőttekként” voltak kezelve, ennek megfelelően pedig gyakran szem- és fültanúi voltak a felnőttek aktív szexuális életének, agresszív viselkedésének vagy éppenséggel a halálnak.

A teljes cikkért kattintson!

A gyermekek képességeinek kibontakoztatása

A gyermekek képességeinek kibontakoztatása

Az együttérzés, vagyis az empátia gyakorlása a kulcsa annak, hogy gyermekünkkel igazán szót értsünk. Mindehhez arra van szükség, hogy a gyermek helyébe képzeljük magunkat, és az ő perspektívájából próbáljuk megérteni viselkedését. Jó alapot nyújthat ehhez a szülőknek saját gyermekkoruk is, amelyre visszagondolva könnyen ráérezhetnek arra, hogy mit is élhet át a gyermek az adott szituációban, amelyben ők is jártak már annak idején. Ráadásul saját empatikus viselkedésünkkel mintát is nyújtunk, amelynek köszönhetően elsajátíthatják ezt az alapvető készséget, hiszen minden emberi kapcsolatban lényeges, hogy tudjunk “olvasni” a másik érzelmeiben. Az is lényeges, hogy a gyermekeken megjelenő érzelmek és viselkedésük nem feltétlenül tükrözi direkt módon azt, amit legbelül éreznek. Például a toporzékoló, követelőző, agresszív gyermek valójában lehet, hogy csak egy kis figyelemre, együttérzésre és törődésre vágyik, és nem feltétlenül az éppen vágyott 5. gombóc fagyitól lesz nyugodt és kiegyensúlyozott, hiába követeli azt éppen.

A teljes cikkért kattintson!

Freud Kakaóbár – gyermekpszichológiai előadás

Május 18-án ismét Freud Kakaóbár! K. Németh Margit analitikusan orientált gyermekterapeuta, gyermekpszichológus a szülő-gyermek kapcsolatok egyik legnehezebb témájáról, a leválásról, az elengedésről fog beszélni.

Az elengedés gyakran nehéz helyzet a szülő-gyermek kapcsolatban. Ha óvodás lesz, rábízzuk egy idegen felnőttre, és nem hagy bennünket érintetlenül sem az, ha azonnal szívesen marad, sem az, ha semmiképpen sem akar maradni. Aludhat-e máshol, barátnál, barátnőnél? Menjünk-e érte buli után?

Mi történik a gyermek életében, ha a szülők elválnak?

Mi történik a gyermek életében, ha a szülők elválnak?

Számtalan kérdés, bosszúság jelentkezik a szülőkben, a válást követően. Vajon a másik fél elkényezteti, esetleg a másik ellen hangolja a gyereket. Tud róla megfelelően gondoskodni majd? A neveléssel kapcsolatos nézeteltérések elkerülhetetlenek, amikor a szülőpár a különköltözés és a válás mellett dönt. A szülők válása utáni új helyzetben türelemre és a problémák átbeszélésre van szükség a két fél között, annak érdekében, hogy megfelelően tudják segíteni a gyermeket az új helyzet elfogadásában és feldolgozásában.

Általánosságban elmondható, hogy ha a szülő szeretettel, és figyelemmel törődik gyermekével, egészen biztosan nem kényezteti el. Arról nem is beszélve, hogy a különélő szülők között kialakuló konfliktusok, a nagyon eltérő nevelési elvek, a másik fél szülői kompetenciáinak megkérdőjelezése nemcsak a szülőket viselik meg, hanem a gyerekeket is. Érdemes a felnőtteknek „szóba állni” egymással és megbeszélni a felmerülő nehézségeket. Ehhez bizonyos esetekben érdemes szakember segítségét kérni, akivel átbeszélhetőek a felmerülő konfliktusok és a közös nevelési irány felépítése, ami mindenki számára kényelmes. Fontos, hogy a gyermek is megküzdhessen azzal, hogy szülei között nem kell választania; nem kell egyikhez a másikkal szemben lojálisnak lennie. Bár minden szülő igyekszik ezt elkerülni, ugyanakkor a gyermekekben a legnagyobb jó szándék ellenére is megjelenik ez a fajta konfliktus.

A kötődés – idegen helyzet kísérlet

A kötődés – idegen helyzet kísérlet

Mary Ainsworth, fejlődéslélektannal foglalkozó gyermekpszichológus a a saját megfigyelései alapján három kötődési típust határozott meg. Biztonságos kötődésnek nevezte, ha a gyermek a kezdeti ijedtség után örömmel fogadja azt, hogy az édesanyja visszatér a szobába, és felveszi vele a kapcsolatot. A bizonytalanul kötődő gyermekek 2 típusa az alapvető helyzetben is túlzott szorongást mutatott, és nem igazán érdeklődött a szobában lévő játékok iránt. A szorongó-elkerülő kötődésű gyermek mindemellett nem mutatott különösebb reakciót, amikor anyja elhagyta a szobát, és inkább visszahúzódott, amikor visszajött a helységbe. A szorongó-ellenálló (ambivalens) típushoz azok a gyerekek tartoztak, akik nagyon érzékenyen reagáltak az anya távozására, ugyanakkor dühöt és sértettséget mutattak, amikor újra látták őt, amellett, hogy keresték a közelségét.

A teljes cikkért kattintson!

A versengés lélektana

A versengés lélektana

A pszichológiának, mint tudományterületnek alapvető elképzelése szerint az ember társas lény, vagyis személyiségét jelentős részben a különféle  szervezetekhez vagy csoportokhoz való tartozása és a személyes kapcsolatai alakítják. Mivel tehát folyamatos kölcsönhatásban működünk egymással, elkerülhetetlen, hogy gyakorta összehasonlítsuk magunkat más személyekkel. Ez a legtöbb esetben hasznosnak bizonyul, hiszen ezen keresztül alakulnak ki együttműködéseink és azok a versenyhelyzetek, amelyek motivációs bázist nyújtanak a fejlődésünkhöz,  és sokszor olyan sikerek eléréséhez is, amelyeket korábban el sem tudtunk volna képzelni. A versengés a társadalmunk,  alapjelenségének számít, de hogy kapcsolódhat ehhez az igazságosság és miért vagyunk erre ilyen érzékenyek?

A teljes cikkért kattintson!

Drogprevenció

Drogprevenció

A Drog Stop eredetileg a drogsegély telefonos szolgálattal indult, de azóta más szolgáltatásokkal is várja az érdeklődőket. Betérhet oda szerhasználó vagy drogproblémákban érintett hozzátartozó is; az önkénteskedni vágyókat és a szakembereket is szeretettel várják. Legújabb projektjük keretében fogyatékkal élő személyekkel és a velük foglalkozó szakemberekkel is foglalkoznak, ugyanis azt tapasztalják, hogy nem csupán fizikai, hanem “fejbeni akadálymentesítésre” is nagy szükség lenne ilyen körökben.

Kattintson!

A játék pszichológiai hatása

A játék pszichológiai hatása

A megküzdés , illetve a negatív élményekkel szembeni ellenállóképesség (amelyet a szakma rezilienciaként említ) kulcsfogalmaknak számítanak a pszichológiában és a pszichoterápiákban. A mintha-játék, illetve olyan módszerek, mint például a kognitív alapokon nyugvó játékterápia biztosíthatja a gyermek számára, hogy a mindennapi életben megjelenő problémás pillanatok modellként történő eljátszása révén, olyan megoldási módokat sajátítson el, amelyek a valóságban is segítségére lesznek. A terapeuta segíti a gyermeket a játék során felmerülő érzelmek azonosításában és megértésében, illetve arra bíztatja, hogy védett környezetben próbálhasson ki különböző, addig még nem ismert stratégiákat. Az analitikusan orientált gyermekterápia szintén a játékon keresztül képes gyógyítani, ám ekkor nem konkrét szituációk átalakítása történik, hanem a probléma mélyében gyökerező konfliktusok megértése és feldolgozása lesz a cél.

A teljes cikkért kattintson!