A gyermekek képességeinek kibontakoztatása

A gyermekek képességeinek kibontakoztatása

Az együttérzés, vagyis az empátia gyakorlása a kulcsa annak, hogy gyermekünkkel igazán szót értsünk. Mindehhez arra van szükség, hogy a gyermek helyébe képzeljük magunkat, és az ő perspektívájából próbáljuk megérteni viselkedését. Jó alapot nyújthat ehhez a szülőknek saját gyermekkoruk is, amelyre visszagondolva könnyen ráérezhetnek arra, hogy mit is élhet át a gyermek az adott szituációban, amelyben ők is jártak már annak idején. Ráadásul saját empatikus viselkedésünkkel mintát is nyújtunk, amelynek köszönhetően elsajátíthatják ezt az alapvető készséget, hiszen minden emberi kapcsolatban lényeges, hogy tudjunk “olvasni” a másik érzelmeiben. Az is lényeges, hogy a gyermekeken megjelenő érzelmek és viselkedésük nem feltétlenül tükrözi direkt módon azt, amit legbelül éreznek. Például a toporzékoló, követelőző, agresszív gyermek valójában lehet, hogy csak egy kis figyelemre, együttérzésre és törődésre vágyik, és nem feltétlenül az éppen vágyott 5. gombóc fagyitól lesz nyugodt és kiegyensúlyozott, hiába követeli azt éppen.

A teljes cikkért kattintson!

A játék pszichológiai hatása

A játék pszichológiai hatása

A megküzdés , illetve a negatív élményekkel szembeni ellenállóképesség (amelyet a szakma rezilienciaként említ) kulcsfogalmaknak számítanak a pszichológiában és a pszichoterápiákban. A mintha-játék, illetve olyan módszerek, mint például a kognitív alapokon nyugvó játékterápia biztosíthatja a gyermek számára, hogy a mindennapi életben megjelenő problémás pillanatok modellként történő eljátszása révén, olyan megoldási módokat sajátítson el, amelyek a valóságban is segítségére lesznek. A terapeuta segíti a gyermeket a játék során felmerülő érzelmek azonosításában és megértésében, illetve arra bíztatja, hogy védett környezetben próbálhasson ki különböző, addig még nem ismert stratégiákat. Az analitikusan orientált gyermekterápia szintén a játékon keresztül képes gyógyítani, ám ekkor nem konkrét szituációk átalakítása történik, hanem a probléma mélyében gyökerező konfliktusok megértése és feldolgozása lesz a cél.

A teljes cikkért kattintson!

Freud Kakaóbár: STOP! KOPOGJ! – Pszichológiai előadás

Freud Kakaóbár: STOP! KOPOGJ! – Pszichológiai előadás

INGYENES PSZICHOLÓGIAI ELŐADÁS ÉS BESZÉLGETÉS GYERMEKPSZICHOLÓGUSOKKAL! Folytatódik a Freud Kakaóbár!
Jó lenne megkérdezni, mit mond egy szakember a gyermeknevelés egy-egy kérdéséről? Itt az alkalom!

Hogyan változik az intimitás határa gyerek és felnőtt között a családban a gyerek cseperedése során? ADRIGÁN ERZSÉBET pszichoanalitikus gyermekterapeuta előadása.
A szülők közötti intim kapcsolat a gyerekkor egyik rejtélye, kíváncsisággal vegyes izgalmak és szorongások kísérik a felnőtteknek azt a kapcsolatát, amiben a gyereknek nincs helye, amiből ki van zárva. A szülők szobája titkos dolgok helyszíne, aminek az ajtaja nem mindig áll nyitva előtte. Hasonlóképp egy idő után a fürdőszoba ajtaja is bezárul, intim térré válik és a meztelenség felszabadító érzését a szemérem váltja fel. Előadásunkban mindezekről szó lesz, és utána lesz lehetőség beszélgetésre, további kérdések megválaszolására is! A program ingyenes, a helyszíni szervezéshez kérjük a részvételi szándék jelzését!

Kattintson a meghívóhoz!

 

Mi történik a gyermekpszichológusnál?

Mi történik a gyermekpszichológusnál?

A terápiás helyzet lényege, hogy képes elviselni még azokat a feszültség teli érzelmeket, fantáziákat és lelki fájdalmakat is, amelyek hétköznapi helyzetekben elviselhetetlenek lennének a gyermek, illetve szülei és környezete számára, így pedig elfojtás alá kerülnek. A gyermekpszichológus figyel, reagál, és elfogadja a gyermek késztetéseit, esetleges destruktív fantáziáit, deviáns viselkedését is. Empátiával fordul a gyermek felé, befogadja és elnyeli rossz érzéseit, majd leválasztja azokról a bűntudati elemeket, végül pedig konstruktív módon igyekszik tükrözni a viselkedését, és együtt elviselni vele lelki küzdelmeinek fájdalmát. Mindezen keresztül valós elemekkel és tapasztalatokkal támogatja a gyermek fantáziatevékenységét, és elősegíti a hatékony megküzdést biztosító stratégiák és készségek fejlődését.

A teljes cikkért kattintson!

Tabutémák a gyerekek előtt

Tabutémák a gyerekek előtt

Az élet legtermészetesebb folyamatairól csak természetességgel beszélhetünk – mondja a gyermekpszichológus. Így fogja a gyerek azt érezni, hogy számíthat ránk, ha kérdése van. Ha sokszor kérdez, akkor lehet, hogy nem jól válaszoltunk neki, de az is lehet, hogy egyszerűen több időre és megerősítésre van szüksége, hogy megfelelően tudja beépíteni gondolatvilágába az új információkat. A sok kérdésnek örülhetünk, mert ez azt jelenti, hogy gondolkodása fejlődik, hogy újabb értelmi és érzelmi szakaszba lépett, és nem rest begyűjteni a továbblépéshez szükséges tudást. Ha a a szülő-gyermek kapcsolat biztonságos, és a kommunikáció is jól működik egy családban, akkor a gyerek tudni fogja, hogy mindig számíthat ránk, amikor kérdése van, és ez a legfontosabb.

A teljes cikkért kattintson!

A szülő-gyermek kapcsolat

Az alábbi videóban a születéstől – 3 éves korig tárgyalják a az anya-gyerek kapcsolat alakulását. A videóban pszichológusok beszélnek arról, hogy a család milyen biztonságot tud nyújtani a gyermekeknek. Milyen mintákat szolgáltatnak a szülők a gyermek személyiségének fejlődéséhez.

Amennyiben úgy érzi, hogy elakadt gyermekének nevelésében, úgy érdemes gyermekpszichológus segítségét kérnie.

FREUD KAKAÓBÁR: “TESSÉK! TISZTÁRA MINT AZ APJA!” Előadás és beszélgetés Hódi Ágnes pszichoanalitikus gyermekterapeutával

FREUD KAKAÓBÁR: “TESSÉK! TISZTÁRA MINT AZ APJA!” Előadás és beszélgetés Hódi Ágnes pszichoanalitikus gyermekterapeutával

INGYENES PSZICHOLÓGIAI ELŐADÁS ÉS BESZÉLGETÉS GYERMEKPSZICHOLÓGUSOKKAL! Folytatódik a Freud Kakaóbár!
Jó lenne megkérdezni, mit mond egy szakember a gyermeknevelés egy-egy kérdéséről? Itt az alkalom!

„Érzed, hogy rúg? Lefogadom, hogy focizni fog!” ”Tisztán hallottam, hogy azt mondta: „báj-báj”. Egy nyelvzseni!” Mi mindent tulajdoníthatunk a gyereknek, ami talán nem is hozzá tartozik? Sokszor saját vágyainkat, félelmeinket, konfliktusainkat is észlelhetjük úgy, mint gyermekünk sajátját. Milyen jótékony folyamatok és milyen bonyodalmak forrása lehet mindez?
Ezen az esten – sok példán keresztül – ezekről a kérdésekről beszélgetünk! Várunk minden kedves érdeklődőt!
A RÉSZVÉTEL DÍJTALAN! Kérjük leendő résztvevőinket regisztráljanak az eseményoldalon a szervezés elősegítésére!

Kattintson a meghívóhoz!

Az elég jó szülő – cikk

Az elég jó szülő – cikk

A következő cikk arra biztatja az édesanyákat és az apákat egyaránt, hogy próbáljanak meg mindennemű tökéletességre való szorongató törekvést elkerülve “elég jó” szülőjévé válni gyermeküknek. A szülői kompetenciákkal kapcsolatos bizonytalanság áttevődhet a gyermekkel való kapcsolatra.

Részlet a cikkből:

“Donald W. Winnicott Brit gyermekorvos és pszichoanalitikus mutatott rá először arra, hogy az egészséges fejlődés szempontjából meglepő módon nem tökéletes anyára – édesanya hiányában gondozóra -, hanem sokkal inkább “csak” elég jó anyára van szüksége a gyerekeknek. Ráadásul mindenkinek – anyának és a gyermeknek egyaránt – jobb, ha egy szülő a tökéletesség elérhetetlen illúziójának a kergetése helyett inkább megbarátkozik magával, gyermekével és azzal a tudattal is, hogy utódainak kiegyensúlyozott, szerető és megfelelően reagáló szülőkre van szüksége, nem pedig hibátlanokra.”

Tovább a cikkre!

Amennyiben úgy érzi, hogy elbizonytalanodott a gyermeknevelésben, úgy érdemes pszichológus segítségét igénybe venni.

Gyermekpszichológia – gyermekvárás pszichológiája

Az alábbi videóban Síró Ágnes, klinikai szakpszichológus beszél a gyermekvárással kapcsolatos kérdésekről. Az érkező gyermek rengeteg változást okoz a család életében, amelyekre érdemes előre felkészülni.

Amennyiben gyermekvárás nehézségeivel kapcsolatos kérdések foglalkoztatják, úgy érdemes pszichológiai tanácsadást igénybe vennie.

Szorongás gyermekkorban

Szorongás gyermekkorban

Általában a szorongásos problémák szoktak a leggyakoribb nehézséget jelenteni a gyermek életében; a szülők nagyon hamar észreveszik, ha a gyermekük izgulni, vagy félni kezd valamitől. A szorongás a mindennapjaink részét képezi; segítségünkre van abban, hogy az életünket megfelelően tudjuk szervezni; elkerüljük a veszélyes helyzeteket; vagy éppen arra figyelmeztet minket, hogy az adott probléma megoldása energiabefektetést igényel. Fontos észben tartani, hogy különbség van a gyermekek és a felnőttek szorongásos állapotai között. A gyermekeknél sok félelem életkor specifikus és a normális fejlődés velejárója. A 7-9 hónapos csecsemőknél gyakran jelentkezik az idegenektől és az új helyzetektől való félelem, vagy a szeparációs szorongás; 3 éves korú gyerekek szellemekről fantáziálnak, náluk még sokszor összekeveredik a valóság és a fantázia; az óvodások tartanak a sötéttől és az elképzelt lényektől, vagy állatoktól.

Amikor a gyermek hosszú időn keresztül, állandósultan kerül el bizonyos helyzeteket, mindeközben pedig intenzív szorongásos tüneteket mutat, mint például remegni kezd, a szülőhöz húzódik, bebújik a szoknyájába; akkor érdemes szakember segítségét kérni. További fontos kritérium, hogy ez a viselkedés akadályozza őt és a családot a mindennapi életvitelükben. Ilyen lehet pédául az az eset, amikor a gyermek folyamatosan kerüli kutyákat az utcán, legyen szó egy ártatlannak tűnő tacskóról, vagy egy hatalmas bernáthegyiről. De ilyen az is, amikor az elalvásnál képtelen megynugodni, mert attól fél, hogy rablók törnek be éjjel és elviszik őt; így pedig minden éjszaka egy tortúrává válik. A szülők képesek olyan megoldásokat is kieszközölni, amely az Ő életvitelükre is zavaróan hat. Például együtt alszanak a gyermekükkel minden este, vagy olyan rituálékat találnak ki, amelyek megterhelőek számukra.

Ugyanakkor bizonyos fejlődési pontok sajátos szorongásos formáinak az átlépése kórosan is alakulhat, ha a gyermek nem képes rajtuk túlhaladni és nem az életkorának megfelelő megoldási formát választja, vagy inadekvátnak tűnik a félelme. Ilyen esetekben érdemes pszichológus szakember segítségét kérni, aki segíteni tud az elakadás megszüntetésében.

Lényeges, hogy a szülők miként tudnak reagálni gyermekük állapotára. Van, hogy a jelentkező ijedtség indokolatlannak tűnik és bagatelizálják azt; ennél talán gyakoribb amikor a szülő annyira megrémül, hogy a gyermekének félelmei felett érzett aggodalmaskodás ellehetetleníti a  megnyugtató személyként való jelenlétet.

Amennyiben úgy érzi, hogy gyermekének állapota aggasztó; a szorongásos tünetek olyan erősek, ami szenvedést okoz a családnak, úgy érdemes gyermekpszichológus segítségét kérni.