Az anyáknak is jár a pihenés – Játszóház

Anyáknak is jár a pihenés

– Természetes dolog, ha a szülő kimerültnek, esetleg magányosnak érzi magát a mindennapi gyermeknevelés során – mondja Kovács Tamás pszichológus. – A kezdeti időkben az összehangolódás olyannyira erős tud lenni, hogy az anya félreteszi a saját igényeit és a babájának szenteli teljes idejét és figyelmét. Idővel azonban a saját identitás megélése visszagyűrűzik az életébe, ennek pedig fontos teret engedni. Teljes mértékben elfogadható az, hogy az édesanya magányra és különállóságra vágyik, amikor pihenhet és figyelmet szentelhet érdeklődésének vagy kapcsolatainak. A játszóház a sok időt otthon töltő szülő számára szociális közeget biztosít: meg lehet beszélni a nevelés és gondozás kérdéseit, de arra is jó, hogy az anya megfigyelje gyermekét az új környezetben. Sok esetben az anyákat bűntudat gyötri, vajon így elég jó szülőnek számítanak-e, mit szól majd a környezet ahhoz, hogy egy kis időre megpróbálnak kikapcsolódni. Pedig a babára és a kapcsolatukra is pozitív hatással van, ha az anyuka kipihent és egységben van önmagával.

Játszóház, az ingerbomba

Kinek kell? A gyereknek vagy az anyának?

Gombamódra nőnek körülöttünk a mini játékbirodalmak azt az illúziót keltve, hogy gyermekünknek nincs jobb hely a fejlődésre és a kikapcsolódásra. Szakember segítségével utánajártunk, valóban így van-e.

Szerző: Kiss Henrietta – a cikk eredetileg a Kismama magazinban jelent meg: Anyának is jár a pihenés – Játszóház

Kalandpálya, mászókabirodalom, csúszdarendszer, trambulin, buborékhegy, ugrálós légvár, százféle tekerős járgány, léghoki, mászófal és még tengernyi játék várja a kis látogatókat. Szülőként könnyen abba a csapdába eshetünk, hogy úgy gondoljuk, gyermekünknek erre az ingergazdag környezetre van szüksége az egészséges fejlődéshez, a kikapcsolódáshoz, mozgásigényének kielégítéséhez. F. Gönczi Rita gyógypedagógussal számba vettük az előnyöket és a hátrányokat, valamint összegyűjtöttük azt is, hogy milyen szempontokat vegyünk figyelembe, ha játszóházat választunk.

Igen vagy nem?

– Minden gyermek a játékon keresztül tanul. Minél több játékot adunk a kezébe és minél többféleképpen, annál több inger éri, annál többet tapasztal – mondja F. Gönczi Rita. – Mindehhez a játszóházi környezet bőséges eszköztárat kínál, izgalmas formákkal és anyagokkal ismerkedhetnek meg a kicsik, a mozgáshoz is az otthoni, megszokott ingerektől eltérő, minden szegletében meghódításra váró, csábítóan új terep áll rendelkezésre. Az önfeledt és szabad játék a baba minden porcikájára pozitívan hat, fejleszti a mozgáskoordinációját és az ügyességét, a mászást gyakorló játékok az izomerősödés, az erőnlét, az akaraterő és küzdőszellem szempontjából hasznosak. A többi gyermek társasága pedig előmozdíthatja a szociális érést.

Azonban tévhit azt gondolnunk, hogy gyermekünk ezáltal lesz okosabb, ügyesebb, netán boldogabb. Az otthoni és játszótéri, első pillantásra talán ingerszegényebbnek tűnő környezete is bőven elegendő ahhoz, hogy egy gyermek egészségesen, a saját ütemében fejlődjön. Azt se felejtsük el, hogy az érési folyamatot nem lehet siettetni, sőt, kifejezetten káros egy-egy szakasz átugrása az ingerek halmozása vagy meghosszabbítása által. Három éves kor alatt a totyogónak elsősorban szeretetre, testi-lelki biztonságot nyújtó édesanyára van szüksége. Inkább négy-öt éves kortól, a nagymotoros mozgás jelentős ügyesedésétől érdemes játszóházba látogatni.

A szakember arra is rámutat, hogy az ingeráradat következtében egyfajta megalománia vagy vadászösztön alakulhat ki a gyermekben, ha gyakran látogatjuk a túlzottan is színes, szagos, vibráló tereket. Elégedetlenséget okozhat, érdeklődése csökkenését vagy elvesztését, az egy játékban vagy tevékenységben való elmélyülés és koncentráció gyengülését eredményezheti.

– Az édesanyák sokszor azt hiszik, hogy gyermekük másokkal együtt játszik, ezzel szemben a picik többnyire felületes kapcsolódásban rohangálnak együtt és kevés az igazán elmélyült, másokkal együtt töltött idő.

Hogyan válasszunk játszóházat?

Elsőre mindegyik egyformának tűnik, pedig nagyban eltérhet a hangulatuk, a felszereltségük, a szolgáltatásaik vagy a programkínálatuk.

  1. A kicsi kora és személyisége

Egy éves kor alatt nincs szüksége játszóházi környezetre a babának, ekkor a saját mozgása nyújt örömet. Később kipróbálhatjuk a labdafürdőt, a minicsúzdát, a mászókát, kifejezetten a picurkák számára kialakított babasarkot, ahol nyugodtan és biztonsággal kúszhat, mászhat, felfedezhet. A járás bizonytalan időszakában figyeljünk arra, nehogy a nagyobbak elsodorják.

Ha a csöppségünk bátortalan vagy zárkózott, érdemes későbbre halasztani a látogatást vagy olyan időpontban menni, amikor kevesen vannak. Ha felfedező alkat, akkor is kísérjük figyelemmel, mit csinál, merre jár.

  1. Meghitt kuckót vagy óriási kalandparkot keresel?

Ha babánk az első lépéseit próbálgatja, inkább nyugodt, otthonos hangulatú játszóházat vagy sarkot keressünk neki. Egy nagyobb, fáradhatatlan, örökmozgó számára már a nagymozgásos kalandpark, a focipálya, a lábbal hajtós eszközök, a légvár, a trambulin, a hatalmas csúszda- és mászókarendszerek vagy a mászófal jelenthet igazi kihívást. Mindig avatkozzunk közbe, ha a felhevült játék közös őrjöngésbe csap át. Sokszor pont ez a túl sok inger által okozott kimerültség jele.

  1. Fejlesztő játékokat és foglalkozásokat szeretnél?

Képtelenség és felesleges minden fejlesztő játékot otthonra megvenni. A játszóházi eszközökön keresztül megfigyelhetjük, mit tetszik a gyermekünknek, mi az, ami felkelti az érdeklődését vagy leköti a figyelmét. Ezt úgy is felfoghatjuk, mint egyfajta ötletbörze, ami után mi is beszerezhetünk egy-két kipróbáltan izgalmas darabot.

Sok helyszín kínál fejlesztő foglalkozásokat (ringató, angol, logopédia), ezeken az egyéni vagy csoportos órákon szakember foglalkozik a kicsikkel.

  1. Pótmamát vennél igénybe?

A legtöbb helyen csak három éves kor fölött vállalnak gyermekfelügyeletet. Ha el kell intézned valamit vagy csak szeretnél egy csésze kávét nyugodtan meginni, olyan helyet keress, ahol a gyermeked biztonságos, vidám környezetben tölti az időt.

  1. Tisztaság és biztonság

Tiszta környezetbe vigyünk csemeténket. Nem mindegy, hogy fertőtlenítik-e a játékokat, a szőnyegeket, milyen állapotban van a mosdó, a pelenkázó, a szoptatósarok vagy a büfé. A téli hónapokban valóságos bacitanyává válhat az a hely, ahol sok gyerek megfordul.

A játszóházak biztonságát szigorú uniós előírások szavatolják, gondoljunk csak a mászókarendszerek puha, rugalmas anyaggal szigetelt borítására. A kérdés inkább az, hogy megfelelően, például kerítéssel van-e elválasztva a tipegők és a rohangálok területe

  1. Te is kikapcsolódásra vágysz?

Olyan helyet válassz, ahol te is jól érzed magad, kényelmesen ülhetsz, ihatsz egy kávét, magazinokat lapozhatsz. Van olyan játszóház is van, amelyben a sportolni vágyó anyukákat edzőterem várja.

Mennyibe kerül?

A belépők árait nehéz összehasonlítani, mert van, ahol perc alapú, máshol 15, 30 vagy 60 perc alapú a szolgáltatás, és van, ahol csak korlátlan időre szóló napijegy váltható. Általában kedvezmény jár a testvéreknek és a hét eleji napok vagy a délelőtti órák olcsóbbak mint a zsúfolt esti vagy hétvégi időszak. A fővárosi helyszínekért átlagosan húsz százalékkal kell többet fizetni mint a vidékiekért. Mivel ez a kiruccanás korántsem kis költség a családnak, érdemes a gyermekben is tudatosítani, hogy nem lehet mindig csak úgy elmenni, ahogy a játszótérre.

 

Freud Kakaóbár – gyermekpszichológiai előadás

Május 18-án ismét Freud Kakaóbár! K. Németh Margit analitikusan orientált gyermekterapeuta, gyermekpszichológus a szülő-gyermek kapcsolatok egyik legnehezebb témájáról, a leválásról, az elengedésről fog beszélni.

Az elengedés gyakran nehéz helyzet a szülő-gyermek kapcsolatban. Ha óvodás lesz, rábízzuk egy idegen felnőttre, és nem hagy bennünket érintetlenül sem az, ha azonnal szívesen marad, sem az, ha semmiképpen sem akar maradni. Aludhat-e máshol, barátnál, barátnőnél? Menjünk-e érte buli után?

A kötődés – idegen helyzet kísérlet

Mary Ainsworth, fejlődéslélektannal foglalkozó gyermekpszichológus a a saját megfigyelései alapján három kötődési típust határozott meg. Biztonságos kötődésnek nevezte, ha a gyermek a kezdeti ijedtség után örömmel fogadja azt, hogy az édesanyja visszatér a szobába, és felveszi vele a kapcsolatot. A bizonytalanul kötődő gyermekek 2 típusa az alapvető helyzetben is túlzott szorongást mutatott, és nem igazán érdeklődött a szobában lévő játékok iránt. A szorongó-elkerülő kötődésű gyermek mindemellett nem mutatott különösebb reakciót, amikor anyja elhagyta a szobát, és inkább visszahúzódott, amikor visszajött a helységbe. A szorongó-ellenálló (ambivalens) típushoz azok a gyerekek tartoztak, akik nagyon érzékenyen reagáltak az anya távozására, ugyanakkor dühöt és sértettséget mutattak, amikor újra látták őt, amellett, hogy keresték a közelségét.

A teljes cikkért kattintson!

A szülő-gyermek kapcsolat

Az alábbi videóban a születéstől – 3 éves korig tárgyalják a az anya-gyerek kapcsolat alakulását. A videóban pszichológusok beszélnek arról, hogy a család milyen biztonságot tud nyújtani a gyermekeknek. Milyen mintákat szolgáltatnak a szülők a gyermek személyiségének fejlődéséhez.

Amennyiben úgy érzi, hogy elakadt gyermekének nevelésében, úgy érdemes gyermekpszichológus segítségét kérnie.

Kötődés az anya-gyerek kapcsolatban

Az alábbi cikk az anya-gyerek kapcsolatban megjelenő kötődési biztonságot tárgyalja.

Részlet a cikkből:

“Biztonságos kötődésről beszélhetünk, ha a gyermek a kezdeti ijedtség után örömmel fogadja anyja visszatértét, és keresi vele a kapcsolatot. A bizonytalanul kötődő gyermekek két típusa az alaphelyzetben is jobban szorongott, és kevésbé érdeklődött a játékok iránt. A szorongó-elkerülő kötődésű gyermek emellett nem mutat különösebb reakciót, amikor anyja elhagyja a szobát, és inkább elhúzódik tőle, amikor visszajön. A szorongó-ellenálló (ambivalens) típushoz azok a gyerekek tartoztak, akik nagyon érzékenyen reagáltak az anya távozására, ugyanakkor dühöt és sértettséget mutattak, amikor újra látták őt, amellett, hogy keresték a közelségét.”

Tovább a cikkre!

Hogyan hangolódik rá az anya a gyermekére és a gyermek az édesanyjára.

A következő cikk az anya-gyermek kapcsolat sajátosságait veszi górcső alá.

A legtöbb anyuka és apuka általában már a terhesség alatt elkezd különféle fantáziákat szövögetni születendő gyermekének képességeiről és tulajdonságairól. Az utódról, és a vele való kapcsolatról alkotott képzeleti világ jelentős mértékben az édesanya hangulati életétől függ, amely elválaszthatatlan a csecsemők érzelmi- és élményvilágától is. Ez a kötelék olyan kölcsönhatást eredményez, amelyben különös érzékenységgel reagál a gyermek édesanyja rezdüléseire. Élete első szakaszában, minden gyermek ebben a viszonylatban talál megnyugvásra, sajátítja el későbbi életére is kiható kapcsolati mintázatait, és tanulja meg kezelni a stresszhelyzeteket.

Tovább a cikkre!

Amennyiben úgy érzi, hogy nehezen ismeri fel gyermekének jelzéseit; nem tudja őt megnyugtatni, úgy érdemes pszichológus segítségét kérni.

Csecsemőkor pszichológiai sajátosságai – videó!

A szülő és gyermek kapcsolatának alakulását dolgozza fel az alábbi beszélgetés. A gyermekpszichológus azt részletezi, hogy a kapcsolat érzelmi oldala az egyik leghangsúlyosabb befolyásoló tényező. A videóban szó van a szülői viselkedési formákról, a gyermek fejlődéséről; az összehangolódásról.

Amennyiben úgy érzi, hogy nem ismeri fel gyermekének jelzéseit; képtelen őt megnyugtatni, abban az esetben érdemes gyermekpszichológus segítségét kérni.