A válás hatása a gyermekekre egy gyermekpszichológus szemével

“Sok családban előfordul, hogy a szülők egy idő után úgy döntenek, hogy külön folytatják az életüket. Ideális esetben megegyeznek és kulturáltan elválnak. Amennyiben a házasságban gyermek is született, a szülők életük végéig, kimondatlanul is össze lesznek kötve a gyerekért vállalt felelősség miatt. A válás nem feltétlenül rossz dolog, hiszen olyan esetekben, amikor a házasság nem működik, és csak folyamatos feszültséget generál, akár még előnyösebb is lehet új életet kezdeni. Mint minden családi változásnak, a válásnak is jelentős következményei vannak a gyermekek lelki világában, akár akarjuk, akár nem.”

A teljes cikkért kattintson!

Hogyan hangolódik rá az anya a gyermekére és a gyermek az édesanyjára.

A következő cikk az anya-gyermek kapcsolat sajátosságait veszi górcső alá.

A legtöbb anyuka és apuka általában már a terhesség alatt elkezd különféle fantáziákat szövögetni születendő gyermekének képességeiről és tulajdonságairól. Az utódról, és a vele való kapcsolatról alkotott képzeleti világ jelentős mértékben az édesanya hangulati életétől függ, amely elválaszthatatlan a csecsemők érzelmi- és élményvilágától is. Ez a kötelék olyan kölcsönhatást eredményez, amelyben különös érzékenységgel reagál a gyermek édesanyja rezdüléseire. Élete első szakaszában, minden gyermek ebben a viszonylatban talál megnyugvásra, sajátítja el későbbi életére is kiható kapcsolati mintázatait, és tanulja meg kezelni a stresszhelyzeteket.

Tovább a cikkre!

Amennyiben úgy érzi, hogy nehezen ismeri fel gyermekének jelzéseit; nem tudja őt megnyugtatni, úgy érdemes pszichológus segítségét kérni.

Gyermekpszichológia – gyermekvárás pszichológiája

Az alábbi videóban Síró Ágnes, klinikai szakpszichológus beszél a gyermekvárással kapcsolatos kérdésekről. Az érkező gyermek rengeteg változást okoz a család életében, amelyekre érdemes előre felkészülni.

Amennyiben gyermekvárás nehézségeivel kapcsolatos kérdések foglalkoztatják, úgy érdemes pszichológiai tanácsadást igénybe vennie.

Szorongás gyermekkorban

Általában a szorongásos problémák szoktak a leggyakoribb nehézséget jelenteni a gyermek életében; a szülők nagyon hamar észreveszik, ha a gyermekük izgulni, vagy félni kezd valamitől. A szorongás a mindennapjaink részét képezi; segítségünkre van abban, hogy az életünket megfelelően tudjuk szervezni; elkerüljük a veszélyes helyzeteket; vagy éppen arra figyelmeztet minket, hogy az adott probléma megoldása energiabefektetést igényel. Fontos észben tartani, hogy különbség van a gyermekek és a felnőttek szorongásos állapotai között. A gyermekeknél sok félelem életkor specifikus és a normális fejlődés velejárója. A 7-9 hónapos csecsemőknél gyakran jelentkezik az idegenektől és az új helyzetektől való félelem, vagy a szeparációs szorongás; 3 éves korú gyerekek szellemekről fantáziálnak, náluk még sokszor összekeveredik a valóság és a fantázia; az óvodások tartanak a sötéttől és az elképzelt lényektől, vagy állatoktól.

Amikor a gyermek hosszú időn keresztül, állandósultan kerül el bizonyos helyzeteket, mindeközben pedig intenzív szorongásos tüneteket mutat, mint például remegni kezd, a szülőhöz húzódik, bebújik a szoknyájába; akkor érdemes szakember segítségét kérni. További fontos kritérium, hogy ez a viselkedés akadályozza őt és a családot a mindennapi életvitelükben. Ilyen lehet pédául az az eset, amikor a gyermek folyamatosan kerüli kutyákat az utcán, legyen szó egy ártatlannak tűnő tacskóról, vagy egy hatalmas bernáthegyiről. De ilyen az is, amikor az elalvásnál képtelen megynugodni, mert attól fél, hogy rablók törnek be éjjel és elviszik őt; így pedig minden éjszaka egy tortúrává válik. A szülők képesek olyan megoldásokat is kieszközölni, amely az Ő életvitelükre is zavaróan hat. Például együtt alszanak a gyermekükkel minden este, vagy olyan rituálékat találnak ki, amelyek megterhelőek számukra.

Ugyanakkor bizonyos fejlődési pontok sajátos szorongásos formáinak az átlépése kórosan is alakulhat, ha a gyermek nem képes rajtuk túlhaladni és nem az életkorának megfelelő megoldási formát választja, vagy inadekvátnak tűnik a félelme. Ilyen esetekben érdemes pszichológus szakember segítségét kérni, aki segíteni tud az elakadás megszüntetésében.

Lényeges, hogy a szülők miként tudnak reagálni gyermekük állapotára. Van, hogy a jelentkező ijedtség indokolatlannak tűnik és bagatelizálják azt; ennél talán gyakoribb amikor a szülő annyira megrémül, hogy a gyermekének félelmei felett érzett aggodalmaskodás ellehetetleníti a  megnyugtató személyként való jelenlétet.

Amennyiben úgy érzi, hogy gyermekének állapota aggasztó; a szorongásos tünetek olyan erősek, ami szenvedést okoz a családnak, úgy érdemes gyermekpszichológus segítségét kérni.

Bemutatkozás

Pszichológusként gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt folytatok pszichológiai konzultációt és gyermekterápiát egy jól felszerelt budapesti pszichológiai magánrendelőben.

Szemléletem alapját képezi, hogy az egyénben és a kapcsolatokban megjelenő konfliktusok, krízisek mélyben gyökerező okainak a megértése szükséges ahhoz, hogy változtatni lehessen rajtuk és, hogy az életvezetési nehézségek rendeződhessenek.

Kovács Tamás – pszichológus, gyermekpszichológus

Mielőtt pszichológus diplomát szereztem, szakmai gyakorlatomat az addiktológia területén töltöttem. Nehéz sorsú fiatalokkal, családjaikkal, valamint függőséggel küzdő személyekkel dolgoztam annak érdekében, hogy mindennapi élethelyzetükben javulást érhessenek el. Szemléletem egyik jellemző irányát a krízisállapotok hatékony kezelése jelentette, és jelenti máig. A pszichológusi alapdiploma kézhezvétele után figyelmem és szakmai érdeklődésem leginkább a korai intervenció, megelőzés irányába fordult, ezért analitikusan orientált gyermekterapeutának képződtem és a XI. kerületi nevelési tanácsadóban kezdtem dolgozni gyermekekkel és szüleikkel. A Magyar Családterápiás Egyesület, pár- és családterapeuta képzését a szülőkonzultációk eredményes kiegészítésének tartom és az ott tanultak sokban bővítették a terápiás eszköztáramat.

Szemléletemben egyaránt fontosnak tartom az egyéni és a kapcsolatban rejtőző nehézségek feltárását és megoldását.

Az egyik leghangsúlyosabb pontnak az tűnik a munkámban, hogy a gyermekkel végzett terápia mellett, a szülőt, valamint a családot is megfelelően tudjam támogatni, hiszen a változás nem feltétlenül a terápiás térben teljesedik ki, sokkal inkább a mindennapi környezetben, otthon, a játszótéren, vagy az óvodában. A szülői kompetenciaérzés visszaszerzését sokszor akadályozza a szülő saját bűntudata gyermekének nevelésével kapcsolatban, így fontos, hogy megnyugvást találhasson.

A különböző képzések során szerzett tudásom lehetőséget ad arra, hogy megfelelő segítséget biztosíthassak a gyermek és családja számára. Bizonyos esetekben egyértelmű, hogy a gyermeknek van szüksége terápiás ellátásra; sok esetben érdemes ezt a szülőkonzultációs alkalmak sűrítésével kiegészíteni; ugyanakkor vannak esetek, amikor a családterápia, vagy a mediációs munka lehet hatékony. Idősebb, kisiskolás gyermekeknél fontos a tanulással kapcsolatos motivációk kibontakoztatása, akár különböző feladatokkal; serdülő fiataloknak segítséget tud nyújtani, hogy a jövővel kapcsolatos kérdések átbeszélése mellett olyan relaxációs technikákat is elsajátítsanak, amelyek a mindennapi életvezetést segíthetik.

Egyetemi éveim során a Kék Pont Alapítvány ifjúsági klubjában vállaltam segítői állást; itt kábítószer-használó fiataloknak biztosítottunk alternatív és rekreációs lehetőségeket, valamint szupportív életvezetési tanácsadást, annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetükkel és a nehéz sorsukkal együtt élve, valamint azt tudatosan megdolgozva újabb lehetőségeket találjanak maguknak a mindennapokban. Munkamódszerünk alappillére volt a támogató attitűd és az anonimitás biztosítása, ami abban volt segítségünkre – az ott dolgozóknak és a fiataloknak egyaránt -, hogy súlyos problémákról őszintén, mindennemű ítéletalkotást mellőzve beszélhessünk.

A gyermekekkel végzett pszichológiai munkához kapcsolódik egy olyan globális/ komplex szemlélet, amelyben egyszerre veszünk tudomást a lelki folyamatokról, a környezet hatásáról, az egyéni képességekről; biológiai sajátosságokról.

Munkám során felfigyeltem arra, hogy bizonyos nehézségek esetén, amelyek az idegrendszer fejlődésének elakadása során bukkannak fel, szükség van a terápia melletti fejlesztő foglalkozásra (gyógypedagógiai, mozgásfejlesztés, logopédia, stb) is. Éppen ezért, a módszertáram bővítésének céljából tanultam ki az egyik legkorszerűbb fejlesztési eszköz, a neurofeedback használatát, amely figyelemzavarral élő gyermekek és felnőttek esetében, valamint különböző tanulási problémák terén meglehetősen hatékony segítségnek bizonyul.

Jelenlegi és korábbi munkahelyeim:

  • Magánrendelés (gyermekterápia; pszichológiai konzultáció felnőttek részére, gyermekpszichológus)
  • Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat – XI. kerületi tagintézmény (pszichológus, nevelési tanácsadás, szakértői bizottsági tevékenység, szülőkonzultáció)
  • Kék Pont Alapítvány – City Art Műhely (program koordinátor, pszichológus, szociális segítő)
  • Drog-Stop Budapest Egyesület (pszichológus, elterelés)

Tanulmányaim:

  • Klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus (folyamatban) – PTE-BTK
  • Okleveles Pszichológus – PPKE-BTK
  • Módszerspecifikus gyermekterapeuta képzés – EGO Klinika
  • Családterapeuta képzés (folyamatban) – Magyar Családterápiás Egyesület
  • Williams Életkészségek Facilitátor képzés – SOTE Magatartástudományi Intézet
  • Tanulástechnika képzés – Vadaskert Alapítvány
  • EEG-Biofeedback, Neurofeedback tréner – Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület
  • Mediátor képzés – Partners Hungary

Mindennapi munkámban nagy segítséget nyújtanak a következő szakemberek, akik a tudásukat, tapasztalataikat osztják meg velem:

  • Rajnik Mária: pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikusan orientált pszichoterapeuta, gyermekpszichológus
  • Jakab Katalin: klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus; kiképző gyermek-pszichoterapeuta
  • Koller Éva: pszichoanalitikusan orientált pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, gyermekpszichológus, pszichológus
  • Kovács Miklós: klinikai szakpszichológus, kiképző család- és párterapeuta