Az anyáknak is jár a pihenés – Játszóház

Anyáknak is jár a pihenés

– Természetes dolog, ha a szülő kimerültnek, esetleg magányosnak érzi magát a mindennapi gyermeknevelés során – mondja Kovács Tamás pszichológus. – A kezdeti időkben az összehangolódás olyannyira erős tud lenni, hogy az anya félreteszi a saját igényeit és a babájának szenteli teljes idejét és figyelmét. Idővel azonban a saját identitás megélése visszagyűrűzik az életébe, ennek pedig fontos teret engedni. Teljes mértékben elfogadható az, hogy az édesanya magányra és különállóságra vágyik, amikor pihenhet és figyelmet szentelhet érdeklődésének vagy kapcsolatainak. A játszóház a sok időt otthon töltő szülő számára szociális közeget biztosít: meg lehet beszélni a nevelés és gondozás kérdéseit, de arra is jó, hogy az anya megfigyelje gyermekét az új környezetben. Sok esetben az anyákat bűntudat gyötri, vajon így elég jó szülőnek számítanak-e, mit szól majd a környezet ahhoz, hogy egy kis időre megpróbálnak kikapcsolódni. Pedig a babára és a kapcsolatukra is pozitív hatással van, ha az anyuka kipihent és egységben van önmagával.

Játszóház, az ingerbomba

Kinek kell? A gyereknek vagy az anyának?

Gombamódra nőnek körülöttünk a mini játékbirodalmak azt az illúziót keltve, hogy gyermekünknek nincs jobb hely a fejlődésre és a kikapcsolódásra. Szakember segítségével utánajártunk, valóban így van-e.

Szerző: Kiss Henrietta – a cikk eredetileg a Kismama magazinban jelent meg: Anyának is jár a pihenés – Játszóház

Kalandpálya, mászókabirodalom, csúszdarendszer, trambulin, buborékhegy, ugrálós légvár, százféle tekerős járgány, léghoki, mászófal és még tengernyi játék várja a kis látogatókat. Szülőként könnyen abba a csapdába eshetünk, hogy úgy gondoljuk, gyermekünknek erre az ingergazdag környezetre van szüksége az egészséges fejlődéshez, a kikapcsolódáshoz, mozgásigényének kielégítéséhez. F. Gönczi Rita gyógypedagógussal számba vettük az előnyöket és a hátrányokat, valamint összegyűjtöttük azt is, hogy milyen szempontokat vegyünk figyelembe, ha játszóházat választunk.

Igen vagy nem?

– Minden gyermek a játékon keresztül tanul. Minél több játékot adunk a kezébe és minél többféleképpen, annál több inger éri, annál többet tapasztal – mondja F. Gönczi Rita. – Mindehhez a játszóházi környezet bőséges eszköztárat kínál, izgalmas formákkal és anyagokkal ismerkedhetnek meg a kicsik, a mozgáshoz is az otthoni, megszokott ingerektől eltérő, minden szegletében meghódításra váró, csábítóan új terep áll rendelkezésre. Az önfeledt és szabad játék a baba minden porcikájára pozitívan hat, fejleszti a mozgáskoordinációját és az ügyességét, a mászást gyakorló játékok az izomerősödés, az erőnlét, az akaraterő és küzdőszellem szempontjából hasznosak. A többi gyermek társasága pedig előmozdíthatja a szociális érést.

Azonban tévhit azt gondolnunk, hogy gyermekünk ezáltal lesz okosabb, ügyesebb, netán boldogabb. Az otthoni és játszótéri, első pillantásra talán ingerszegényebbnek tűnő környezete is bőven elegendő ahhoz, hogy egy gyermek egészségesen, a saját ütemében fejlődjön. Azt se felejtsük el, hogy az érési folyamatot nem lehet siettetni, sőt, kifejezetten káros egy-egy szakasz átugrása az ingerek halmozása vagy meghosszabbítása által. Három éves kor alatt a totyogónak elsősorban szeretetre, testi-lelki biztonságot nyújtó édesanyára van szüksége. Inkább négy-öt éves kortól, a nagymotoros mozgás jelentős ügyesedésétől érdemes játszóházba látogatni.

A szakember arra is rámutat, hogy az ingeráradat következtében egyfajta megalománia vagy vadászösztön alakulhat ki a gyermekben, ha gyakran látogatjuk a túlzottan is színes, szagos, vibráló tereket. Elégedetlenséget okozhat, érdeklődése csökkenését vagy elvesztését, az egy játékban vagy tevékenységben való elmélyülés és koncentráció gyengülését eredményezheti.

– Az édesanyák sokszor azt hiszik, hogy gyermekük másokkal együtt játszik, ezzel szemben a picik többnyire felületes kapcsolódásban rohangálnak együtt és kevés az igazán elmélyült, másokkal együtt töltött idő.

Hogyan válasszunk játszóházat?

Elsőre mindegyik egyformának tűnik, pedig nagyban eltérhet a hangulatuk, a felszereltségük, a szolgáltatásaik vagy a programkínálatuk.

  1. A kicsi kora és személyisége

Egy éves kor alatt nincs szüksége játszóházi környezetre a babának, ekkor a saját mozgása nyújt örömet. Később kipróbálhatjuk a labdafürdőt, a minicsúzdát, a mászókát, kifejezetten a picurkák számára kialakított babasarkot, ahol nyugodtan és biztonsággal kúszhat, mászhat, felfedezhet. A járás bizonytalan időszakában figyeljünk arra, nehogy a nagyobbak elsodorják.

Ha a csöppségünk bátortalan vagy zárkózott, érdemes későbbre halasztani a látogatást vagy olyan időpontban menni, amikor kevesen vannak. Ha felfedező alkat, akkor is kísérjük figyelemmel, mit csinál, merre jár.

  1. Meghitt kuckót vagy óriási kalandparkot keresel?

Ha babánk az első lépéseit próbálgatja, inkább nyugodt, otthonos hangulatú játszóházat vagy sarkot keressünk neki. Egy nagyobb, fáradhatatlan, örökmozgó számára már a nagymozgásos kalandpark, a focipálya, a lábbal hajtós eszközök, a légvár, a trambulin, a hatalmas csúszda- és mászókarendszerek vagy a mászófal jelenthet igazi kihívást. Mindig avatkozzunk közbe, ha a felhevült játék közös őrjöngésbe csap át. Sokszor pont ez a túl sok inger által okozott kimerültség jele.

  1. Fejlesztő játékokat és foglalkozásokat szeretnél?

Képtelenség és felesleges minden fejlesztő játékot otthonra megvenni. A játszóházi eszközökön keresztül megfigyelhetjük, mit tetszik a gyermekünknek, mi az, ami felkelti az érdeklődését vagy leköti a figyelmét. Ezt úgy is felfoghatjuk, mint egyfajta ötletbörze, ami után mi is beszerezhetünk egy-két kipróbáltan izgalmas darabot.

Sok helyszín kínál fejlesztő foglalkozásokat (ringató, angol, logopédia), ezeken az egyéni vagy csoportos órákon szakember foglalkozik a kicsikkel.

  1. Pótmamát vennél igénybe?

A legtöbb helyen csak három éves kor fölött vállalnak gyermekfelügyeletet. Ha el kell intézned valamit vagy csak szeretnél egy csésze kávét nyugodtan meginni, olyan helyet keress, ahol a gyermeked biztonságos, vidám környezetben tölti az időt.

  1. Tisztaság és biztonság

Tiszta környezetbe vigyünk csemeténket. Nem mindegy, hogy fertőtlenítik-e a játékokat, a szőnyegeket, milyen állapotban van a mosdó, a pelenkázó, a szoptatósarok vagy a büfé. A téli hónapokban valóságos bacitanyává válhat az a hely, ahol sok gyerek megfordul.

A játszóházak biztonságát szigorú uniós előírások szavatolják, gondoljunk csak a mászókarendszerek puha, rugalmas anyaggal szigetelt borítására. A kérdés inkább az, hogy megfelelően, például kerítéssel van-e elválasztva a tipegők és a rohangálok területe

  1. Te is kikapcsolódásra vágysz?

Olyan helyet válassz, ahol te is jól érzed magad, kényelmesen ülhetsz, ihatsz egy kávét, magazinokat lapozhatsz. Van olyan játszóház is van, amelyben a sportolni vágyó anyukákat edzőterem várja.

Mennyibe kerül?

A belépők árait nehéz összehasonlítani, mert van, ahol perc alapú, máshol 15, 30 vagy 60 perc alapú a szolgáltatás, és van, ahol csak korlátlan időre szóló napijegy váltható. Általában kedvezmény jár a testvéreknek és a hét eleji napok vagy a délelőtti órák olcsóbbak mint a zsúfolt esti vagy hétvégi időszak. A fővárosi helyszínekért átlagosan húsz százalékkal kell többet fizetni mint a vidékiekért. Mivel ez a kiruccanás korántsem kis költség a családnak, érdemes a gyermekben is tudatosítani, hogy nem lehet mindig csak úgy elmenni, ahogy a játszótérre.

 

A kötődés – idegen helyzet kísérlet

A kötődés – idegen helyzet kísérlet

Mary Ainsworth, fejlődéslélektannal foglalkozó gyermekpszichológus a a saját megfigyelései alapján három kötődési típust határozott meg. Biztonságos kötődésnek nevezte, ha a gyermek a kezdeti ijedtség után örömmel fogadja azt, hogy az édesanyja visszatér a szobába, és felveszi vele a kapcsolatot. A bizonytalanul kötődő gyermekek 2 típusa az alapvető helyzetben is túlzott szorongást mutatott, és nem igazán érdeklődött a szobában lévő játékok iránt. A szorongó-elkerülő kötődésű gyermek mindemellett nem mutatott különösebb reakciót, amikor anyja elhagyta a szobát, és inkább visszahúzódott, amikor visszajött a helységbe. A szorongó-ellenálló (ambivalens) típushoz azok a gyerekek tartoztak, akik nagyon érzékenyen reagáltak az anya távozására, ugyanakkor dühöt és sértettséget mutattak, amikor újra látták őt, amellett, hogy keresték a közelségét.

A teljes cikkért kattintson!

A játék pszichológiai hatása

A játék pszichológiai hatása

A megküzdés , illetve a negatív élményekkel szembeni ellenállóképesség (amelyet a szakma rezilienciaként említ) kulcsfogalmaknak számítanak a pszichológiában és a pszichoterápiákban. A mintha-játék, illetve olyan módszerek, mint például a kognitív alapokon nyugvó játékterápia biztosíthatja a gyermek számára, hogy a mindennapi életben megjelenő problémás pillanatok modellként történő eljátszása révén, olyan megoldási módokat sajátítson el, amelyek a valóságban is segítségére lesznek. A terapeuta segíti a gyermeket a játék során felmerülő érzelmek azonosításában és megértésében, illetve arra bíztatja, hogy védett környezetben próbálhasson ki különböző, addig még nem ismert stratégiákat. Az analitikusan orientált gyermekterápia szintén a játékon keresztül képes gyógyítani, ám ekkor nem konkrét szituációk átalakítása történik, hanem a probléma mélyében gyökerező konfliktusok megértése és feldolgozása lesz a cél.

A teljes cikkért kattintson!

Gyermekpszichológus Budapest, VII. kerület

Gyermekpszichológus Budapest, VII. kerület – Bemutatkozás

 

Gyermekpszichológus Budapest, VII. kerület
Gyermekpszichológus Budapest, VII. kerület

Kovács Tamás vagyok, pszichológus és gyermekpszichológus. Minden család életében előfordul, hogy a szülők a gyermekük felnövekedése során valami nehézséget tapasztalnak, amelynek lelki okot tulajdonítanak. A legtöbb ilyen akadályt a különböző fejlődési állomásoknál tapasztalt kihívás okozza (óvodába kerülés, leválás, stb.), de ennél összetettebb pszichés konfliktusok is megjelenhetnek (gyász, válás, érzelmi zavar, stb.), amelyek esetében szintén érdemes gyermekpszichológus segítségét kérni. A pszichológus, külső szemlélőként, az elakadások feltérképezésével képes a szülőknek és a gyermeknek segítséget nyújtani abban, hogy a fejlődés zökkenőmentesen tovább folytatódhasson.

Gyermekpszichológus Budapest, VII. kerület – miben segíthetek?

A következő problémákkal fordulhatnak hozzám:

  • szorongásos problémák
  • anya-gyermek kapcsolat nehézségei
  • etetési problémák
  • alvászavarok (éjszakai felriadás, elalvási probléma)
  • nehezen megnyugtatható gyermek
  • kötődési problémák
  • bepisilés, székletvisszatartás, szobatisztaságra szoktatás (encoprézis, enurezis, obstipáció)
  • tanulási nehézségek
  • magatartászavar, viselkedési problémák
  • érzelmi zavarok (gyermekkori depresszió)
  • örökbefogadás
  • óvoda- és iskolafóbia
  • testvérféltékenység
  • veszteségek (költözés, szülők válása, iskolaváltás, haláleset)
  • szomatikus problémák
  • kapcsolati nehézségek
  • szomatikus problémák
  • önértékelés

Gyermekpszichológus Budapest, VII. kerület – ahogyan segíthetek

  • gyermekterápia
  • szülőkonzultáció
  • serdülőkkel végzett tanácsadás (4-10 alkalom)
  • baba-mama konzultáció

A mindennapi munkámat a következő szakemberek segítik (tanárok, szupervízorok):

  • Rajnik Mária: gyermekpszichológus, klinikai szakpszichológus, gyermekpszichoterapeuta
  • Koller Éva: klinikai szakpszichológus, gyermekpszichológus

Gyermekpszichológus Budapesten, a VII. kerületben.

Pszichológus Budapesten, a VII. kerületben

Pszichológus Budapesten, a VII. kerületben
Pszichológus Budapesten, VII. kerület
Pszichológus Budapesten, VII. kerület

Kovács Tamás vagyok, pszichológus, gyermekpszichológus. Pszichológiai tanácsadást folytatok Budapest belvárosában. Úgy gondolom, hogy a mindennapi életben mindannyian szembetalálkozunk olyan nehézségekkel, amelyek negatív hatással vannak kapcsolatainkra, munkánkra és saját pszichés állapotunkra is egyaránt. Az emberben lévő – addig rejtett – képességek kibontakoztatása új megoldási utakat jelenthetnek és pozitívan befolyásolják a gondolkodást. Amennyiben úgy gondolja, hogy életét megnehezítik konfliktusai; vagy szorongása fokozódik, abban az esetben érdemes pszichológus segítségét kérnie.

Amivel hozzám fordulhat:

  • Párkapcsolati problémák
  • Szorongásos zavarok
  • Lehangoltság
  • Pályaválasztási tanácsadás
  • Életvezetési tanácsadás
  • Veszteségélmények feldolgozása (válás, gyász)
  • Önértékelési problémák, önbizalomhiány
  • Szomatikus panaszok (pl.: fejfájás, hasfájás)

A mindennapi munkámat a következő szakemberek segítik (szupervízorok):

  • Rajnik Mária: pszichológus, klinikai szakpszichológus, gyermekpszichoterapeuta
  • Koller Éva: klinikai szakpszichológus, gyermekpszichológus, pszichológus

Pszichológus Budapesten, a Bazilikához közel, a VII. kerületben.

Alvászavar gyermekkorban – az alvás lelki háttere

Alvászavar gyermekkorban
Gyermekkori alvászavar

Sok szülő szokta magától megkérdezni, hogy mennyire gyakori az éjszakai felriadás – a rossz álmok miatt – vagy maga az alvászavar gyermekkorban. A gyerekek sokszor félelmekről számolnak be és sírva ébrednek fel az éjszaka közepén. De mit is lehet tudni az alvásról? Az agy, alvás közben dolgozza fel azt a rengeteg fontos információt, amely nappal ér bennünket, így az alvásnak kulcsszerepe van abban, hogy lelki és pszichés egészségünket meg tudjuk őrizni. Amennyiben a gyermeket túlzott mennyiségű stressz éri, úgy nyugtalanabbul tud aludni és gyakrabban álmodik rosszakat.

De mi lehet megfelelő segítség ilyen esetekben? A kiegyensúlyozott alvást segíti, ha az altatásnak rendszeres rítusa van, ilyen a meseolvasás, a közös éneklés; az aznap történtek átbeszélése. Fontos, hogy szülőként meg kell óvni a gyermeket a túl sok információtól és a felesleges feszültségektől és stressztől.

gyermekkori alvászavar
Alvászavar gyermekkorban

Amennyiben az alvászavar, a felriadás rendszeressé válik, úgy feltétlenül forduljanak szakemberhez. Érdemes orvos segítségét kérni, hiszen organikus oka is lehet ezeknek a problémáknak. Amennyiben ilyen nehézség nem áll fenn, és szervi okok nem kimutathatóak, úgy elképzelhető, hogy a problémák lelki eredetűek. Ebben az esetben gyermekpszichológus tud segíteni.

Amennyiben úgy gondolja, hogy gyermekének alvási problémája mögött lelki eredetű okok lehetnek, úgy keressen az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Telefon: 06-20-268-00-52, Email: kovacst.pszichologus@gmail.com

Gyermekpszichológus Budapest belvárosában a Bazilikához közel.

Képek: Silvia Vinas, Mohamed Khedr

Bemutatkozás

Pszichológusként gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt folytatok pszichológiai konzultációt és gyermekterápiát egy jól felszerelt budapesti pszichológiai magánrendelőben.

Szemléletem alapját képezi, hogy az egyénben és a kapcsolatokban megjelenő konfliktusok, krízisek mélyben gyökerező okainak a megértése szükséges ahhoz, hogy változtatni lehessen rajtuk és, hogy az életvezetési nehézségek rendeződhessenek.

Kovács Tamás – pszichológus, gyermekpszichológus

Mielőtt pszichológus diplomát szereztem, szakmai gyakorlatomat az addiktológia területén töltöttem. Nehéz sorsú fiatalokkal, családjaikkal, valamint függőséggel küzdő személyekkel dolgoztam annak érdekében, hogy mindennapi élethelyzetükben javulást érhessenek el. Szemléletem egyik jellemző irányát a krízisállapotok hatékony kezelése jelentette, és jelenti máig. A pszichológusi alapdiploma kézhezvétele után figyelmem és szakmai érdeklődésem leginkább a korai intervenció, megelőzés irányába fordult, ezért analitikusan orientált gyermekterapeutának képződtem és a XI. kerületi nevelési tanácsadóban kezdtem dolgozni gyermekekkel és szüleikkel. A Magyar Családterápiás Egyesület, pár- és családterapeuta képzését a szülőkonzultációk eredményes kiegészítésének tartom és az ott tanultak sokban bővítették a terápiás eszköztáramat.

Szemléletemben egyaránt fontosnak tartom az egyéni és a kapcsolatban rejtőző nehézségek feltárását és megoldását.

Az egyik leghangsúlyosabb pontnak az tűnik a munkámban, hogy a gyermekkel végzett terápia mellett, a szülőt, valamint a családot is megfelelően tudjam támogatni, hiszen a változás nem feltétlenül a terápiás térben teljesedik ki, sokkal inkább a mindennapi környezetben, otthon, a játszótéren, vagy az óvodában. A szülői kompetenciaérzés visszaszerzését sokszor akadályozza a szülő saját bűntudata gyermekének nevelésével kapcsolatban, így fontos, hogy megnyugvást találhasson.

A különböző képzések során szerzett tudásom lehetőséget ad arra, hogy megfelelő segítséget biztosíthassak a gyermek és családja számára. Bizonyos esetekben egyértelmű, hogy a gyermeknek van szüksége terápiás ellátásra; sok esetben érdemes ezt a szülőkonzultációs alkalmak sűrítésével kiegészíteni; ugyanakkor vannak esetek, amikor a családterápia, vagy a mediációs munka lehet hatékony. Idősebb, kisiskolás gyermekeknél fontos a tanulással kapcsolatos motivációk kibontakoztatása, akár különböző feladatokkal; serdülő fiataloknak segítséget tud nyújtani, hogy a jövővel kapcsolatos kérdések átbeszélése mellett olyan relaxációs technikákat is elsajátítsanak, amelyek a mindennapi életvezetést segíthetik.

Egyetemi éveim során a Kék Pont Alapítvány ifjúsági klubjában vállaltam segítői állást; itt kábítószer-használó fiataloknak biztosítottunk alternatív és rekreációs lehetőségeket, valamint szupportív életvezetési tanácsadást, annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetükkel és a nehéz sorsukkal együtt élve, valamint azt tudatosan megdolgozva újabb lehetőségeket találjanak maguknak a mindennapokban. Munkamódszerünk alappillére volt a támogató attitűd és az anonimitás biztosítása, ami abban volt segítségünkre – az ott dolgozóknak és a fiataloknak egyaránt -, hogy súlyos problémákról őszintén, mindennemű ítéletalkotást mellőzve beszélhessünk.

A gyermekekkel végzett pszichológiai munkához kapcsolódik egy olyan globális/ komplex szemlélet, amelyben egyszerre veszünk tudomást a lelki folyamatokról, a környezet hatásáról, az egyéni képességekről; biológiai sajátosságokról.

Munkám során felfigyeltem arra, hogy bizonyos nehézségek esetén, amelyek az idegrendszer fejlődésének elakadása során bukkannak fel, szükség van a terápia melletti fejlesztő foglalkozásra (gyógypedagógiai, mozgásfejlesztés, logopédia, stb) is. Éppen ezért, a módszertáram bővítésének céljából tanultam ki az egyik legkorszerűbb fejlesztési eszköz, a neurofeedback használatát, amely figyelemzavarral élő gyermekek és felnőttek esetében, valamint különböző tanulási problémák terén meglehetősen hatékony segítségnek bizonyul.

Jelenlegi és korábbi munkahelyeim:

  • Magánrendelés (gyermekterápia; pszichológiai konzultáció felnőttek részére, gyermekpszichológus)
  • Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat – XI. kerületi tagintézmény (pszichológus, nevelési tanácsadás, szakértői bizottsági tevékenység, szülőkonzultáció)
  • Kék Pont Alapítvány – City Art Műhely (program koordinátor, pszichológus, szociális segítő)
  • Drog-Stop Budapest Egyesület (pszichológus, elterelés)

Tanulmányaim:

  • Klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus (folyamatban) – PTE-BTK
  • Okleveles Pszichológus – PPKE-BTK
  • Módszerspecifikus gyermekterapeuta képzés – EGO Klinika
  • Családterapeuta képzés (folyamatban) – Magyar Családterápiás Egyesület
  • Williams Életkészségek Facilitátor képzés – SOTE Magatartástudományi Intézet
  • Tanulástechnika képzés – Vadaskert Alapítvány
  • EEG-Biofeedback, Neurofeedback tréner – Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület
  • Mediátor képzés – Partners Hungary

Mindennapi munkámban nagy segítséget nyújtanak a következő szakemberek, akik a tudásukat, tapasztalataikat osztják meg velem:

  • Rajnik Mária: pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikusan orientált pszichoterapeuta, gyermekpszichológus
  • Jakab Katalin: klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus; kiképző gyermek-pszichoterapeuta
  • Koller Éva: pszichoanalitikusan orientált pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, gyermekpszichológus, pszichológus
  • Kovács Miklós: klinikai szakpszichológus, kiképző család- és párterapeuta