A média hatása a gyermekekre

A média hatása a gyermekekre

A gyermekek és a média kapcsolatára utalva, sok kutató a mai helyzetet egyszerűen csak “második középkornak” nevezi, hiszen azok a gyerekek, akiknek a szülei nem szabályozzák megfelelően médiafogyasztásukat, általában nagyon korán találkoznak olyan tartalmakkal, amelyek számukra értelmezhetetlenek és akár sokkolóak is lehetnek. Így máris érthető a hasonlat, hiszen tudjuk, hogy a középkorban sem zajlott ez másképp. A gyerekek, akkoriban ugyanis “kis felnőttekként” voltak kezelve, ennek megfelelően pedig gyakran szem- és fültanúi voltak a felnőttek aktív szexuális életének, agresszív viselkedésének vagy éppenséggel a halálnak.

A teljes cikkért kattintson!

A gyermekek képességeinek kibontakoztatása

A gyermekek képességeinek kibontakoztatása

Az együttérzés, vagyis az empátia gyakorlása a kulcsa annak, hogy gyermekünkkel igazán szót értsünk. Mindehhez arra van szükség, hogy a gyermek helyébe képzeljük magunkat, és az ő perspektívájából próbáljuk megérteni viselkedését. Jó alapot nyújthat ehhez a szülőknek saját gyermekkoruk is, amelyre visszagondolva könnyen ráérezhetnek arra, hogy mit is élhet át a gyermek az adott szituációban, amelyben ők is jártak már annak idején. Ráadásul saját empatikus viselkedésünkkel mintát is nyújtunk, amelynek köszönhetően elsajátíthatják ezt az alapvető készséget, hiszen minden emberi kapcsolatban lényeges, hogy tudjunk “olvasni” a másik érzelmeiben. Az is lényeges, hogy a gyermekeken megjelenő érzelmek és viselkedésük nem feltétlenül tükrözi direkt módon azt, amit legbelül éreznek. Például a toporzékoló, követelőző, agresszív gyermek valójában lehet, hogy csak egy kis figyelemre, együttérzésre és törődésre vágyik, és nem feltétlenül az éppen vágyott 5. gombóc fagyitól lesz nyugodt és kiegyensúlyozott, hiába követeli azt éppen.

A teljes cikkért kattintson!

A kötődés – idegen helyzet kísérlet

A kötődés – idegen helyzet kísérlet

Mary Ainsworth, fejlődéslélektannal foglalkozó gyermekpszichológus a a saját megfigyelései alapján három kötődési típust határozott meg. Biztonságos kötődésnek nevezte, ha a gyermek a kezdeti ijedtség után örömmel fogadja azt, hogy az édesanyja visszatér a szobába, és felveszi vele a kapcsolatot. A bizonytalanul kötődő gyermekek 2 típusa az alapvető helyzetben is túlzott szorongást mutatott, és nem igazán érdeklődött a szobában lévő játékok iránt. A szorongó-elkerülő kötődésű gyermek mindemellett nem mutatott különösebb reakciót, amikor anyja elhagyta a szobát, és inkább visszahúzódott, amikor visszajött a helységbe. A szorongó-ellenálló (ambivalens) típushoz azok a gyerekek tartoztak, akik nagyon érzékenyen reagáltak az anya távozására, ugyanakkor dühöt és sértettséget mutattak, amikor újra látták őt, amellett, hogy keresték a közelségét.

A teljes cikkért kattintson!

A játék pszichológiai hatása

A játék pszichológiai hatása

A megküzdés , illetve a negatív élményekkel szembeni ellenállóképesség (amelyet a szakma rezilienciaként említ) kulcsfogalmaknak számítanak a pszichológiában és a pszichoterápiákban. A mintha-játék, illetve olyan módszerek, mint például a kognitív alapokon nyugvó játékterápia biztosíthatja a gyermek számára, hogy a mindennapi életben megjelenő problémás pillanatok modellként történő eljátszása révén, olyan megoldási módokat sajátítson el, amelyek a valóságban is segítségére lesznek. A terapeuta segíti a gyermeket a játék során felmerülő érzelmek azonosításában és megértésében, illetve arra bíztatja, hogy védett környezetben próbálhasson ki különböző, addig még nem ismert stratégiákat. Az analitikusan orientált gyermekterápia szintén a játékon keresztül képes gyógyítani, ám ekkor nem konkrét szituációk átalakítása történik, hanem a probléma mélyében gyökerező konfliktusok megértése és feldolgozása lesz a cél.

A teljes cikkért kattintson!