A játék pszichológiai hatása

A megküzdés , illetve a negatív élményekkel szembeni ellenállóképesség (amelyet a szakma rezilienciaként említ) kulcsfogalmaknak számítanak a pszichológiában és a pszichoterápiákban. A mintha-játék, illetve olyan módszerek, mint például a kognitív alapokon nyugvó játékterápia biztosíthatja a gyermek számára, hogy a mindennapi életben megjelenő problémás pillanatok modellként történő eljátszása révén, olyan megoldási módokat sajátítson el, amelyek a valóságban is segítségére lesznek. A terapeuta segíti a gyermeket a játék során felmerülő érzelmek azonosításában és megértésében, illetve arra bíztatja, hogy védett környezetben próbálhasson ki különböző, addig még nem ismert stratégiákat. Az analitikusan orientált gyermekterápia szintén a játékon keresztül képes gyógyítani, ám ekkor nem konkrét szituációk átalakítása történik, hanem a probléma mélyében gyökerező konfliktusok megértése és feldolgozása lesz a cél.

A teljes cikkért kattintson!

A játék fontossága a gyermekek életében

Az alábbi cikkben, John Balázs – pszichológus – a játék, gyermekek életében betöltött szerepét vizsgálja.

Idézet a cikkből:

“A gyermeki játéktevékenység különböző típusokba sorolható. A gyakorló- vagy funkciójáték lényege a tárgyakkal való egyszerű, ismétlődő manipuláció, a mozgásos tevékenység, és az ebből fakadó hatékonyság-élmény megtapasztalása (pl. dobálás, gurigatás). Ebből fejlődik ki a konstruáló- vagy alkotójáték, melynek során a gyermek apróbb elemekből (pl. építőkockákból) alkot valamilyen nagyobb építményt, rendszert. Az iskoláskorra jellemző, közösen elfogadott forgatókönyv mentén zajló szabályjátékot előzi meg az a fajta tevékenység, amely az óvodáskorban a legintenzívebb, és amelyet mintha-játékként, más esetben szimbolikus vagy szerepjátékként szoktunk emlegetni.”

Tovább a cikkre!