Az együttérzés, vagyis az empátia gyakorlása a kulcsa annak, hogy gyermekünkkel igazán szót értsünk. Mindehhez arra van szükség, hogy a gyermek helyébe képzeljük magunkat, és az ő perspektívájából próbáljuk megérteni viselkedését. Jó alapot nyújthat ehhez a szülőknek saját gyermekkoruk is, amelyre visszagondolva könnyen ráérezhetnek arra, hogy mit is élhet át a gyermek az adott szituációban, amelyben ők is jártak már annak idején. Ráadásul saját empatikus viselkedésünkkel mintát is nyújtunk, amelynek köszönhetően elsajátíthatják ezt az alapvető készséget, hiszen minden emberi kapcsolatban lényeges, hogy tudjunk “olvasni” a másik érzelmeiben. Az is lényeges, hogy a gyermekeken megjelenő érzelmek és viselkedésük nem feltétlenül tükrözi direkt módon azt, amit legbelül éreznek. Például a toporzékoló, követelőző, agresszív gyermek valójában lehet, hogy csak egy kis figyelemre, együttérzésre és törődésre vágyik, és nem feltétlenül az éppen vágyott 5. gombóc fagyitól lesz nyugodt és kiegyensúlyozott, hiába követeli azt éppen.
A teljes cikkért kattintson!