A beszédzavarok egyik típusa a dadogás, amelynek lehetnek beszédfejlődési és pszichés okai egyaránt. Dadogáskor a gyermek beszédének folyamatossága sérül és leggyakrabban a szókezdő mássalhangzó megismétlése történik (általában 2,5-4 éves korban jelenik meg).
Amikor a gyermek hirtelen az egyik pillanatról a másikra dadogni kezd, a szülők nagyon megijedhetnek és értetlenül állnak a probléma felett.
A dadogás fokozottabban jelentkezik gyermekénél, ha feszült helyzetbe kerül, de ez csupán egy lehetséges ok. Ezt a fajta frusztrációt kiválthatja a környezet, de adódhat a gyermek belső feszültségeiből is, valamint ha a család életében váratlan események történnek; válás, esetleg haláleset. Sokszor nehéz tetten érni, hogy éppen miért erősödik vagy enyhül a dadogás. A félelem, vagy a fokozott izgalom növelheti a dadogást, ezt pedig a mese vagy filmválasztásnál is érdemes figyelembe venni. Ha a gyermeke szereti az ijesztő, durva filmeket, érdemes nyugodtabb, érdekes filmek felé irányítani a figyelmét.
Fontos, hogy a szülők képesek legyenek megnyugodni és türelmesen elfogadni a gyermekük dadogását; azért is, mert maga a gyógyulás hosszabb ideig eltarthat.
Amikor a gyermek dadogni kezd, fontos odafigyelni arra, hogy a szülő ne javítsa ki a beszédét, és lehetőleg ne hívja fel figyelmet a dadogására! Sokat segít, ha a gyermek azt érzi, ugyanolyan, mint a többiek. A beszédhiba miatt a gyerekek gyakran elszigetelté válnak a közösségben.
Dadogás esetén érdemes logopédus, illetve pszichológus segítségét kérni.