“Sok családban előfordul, hogy a szülők egy idő után úgy döntenek, hogy külön folytatják az életüket. Ideális esetben megegyeznek és kulturáltan elválnak. Amennyiben a házasságban gyermek is született, a szülők életük végéig, kimondatlanul is össze lesznek kötve a gyerekért vállalt felelősség miatt. A válás nem feltétlenül rossz dolog, hiszen olyan esetekben, amikor a házasság nem működik, és csak folyamatos feszültséget generál, akár még előnyösebb is lehet új életet kezdeni. Mint minden családi változásnak, a válásnak is jelentős következményei vannak a gyermekek lelki világában, akár akarjuk, akár nem.”
Cikkek/hírek
A szülő-gyermek kapcsolat
Az alábbi videóban a születéstől – 3 éves korig tárgyalják a az anya-gyerek kapcsolat alakulását. A videóban pszichológusok beszélnek arról, hogy a család milyen biztonságot tud nyújtani a gyermekeknek. Milyen mintákat szolgáltatnak a szülők a gyermek személyiségének fejlődéséhez.
Amennyiben úgy érzi, hogy elakadt gyermekének nevelésében, úgy érdemes gyermekpszichológus segítségét kérnie.
A pályaválasztás pszichológiája!
Az alábbi cikkben a pályaválasztás pszichológiai hátterét fejti ki a pszichológus:
“… A folyamatra biztosan hatással vannak a személy korábbi tapasztalatai, önmagáról és képességeiről alkotott képe,önértékelése, a családjában látott minták, környezetének elvárásai, illetve értékrendje, és a számára fontos személyek befolyása is…”
Amennyiben úgy érzi, hogy nehezen találja meg az Ön számára a megfelelő életutat; esetleg gyermekénél tapasztal nehézséget a pályaválasztással kapcsolatban, úgy érdemes pszichológus szakemberhez fordulnia. A megfelelő képességek és motiváció felderítése hozzásegítheti ahhoz, hogy hatékonynak érezhesse magát a mindennapokban.
Min múlik, hogy mivé válunk?! – A személyiségfejlődés lehetséges útjai
Egy alapos cikk a személyiségfejlődés kérdéséről:
Részlet a cikkből:
“…személyiségünk és egészségünk alakulása genetikailag meghatározott hajlamaink, a minket érő környezeti ingerek, a nevelés és a tanulás különböző formái, illetve saját erőfeszítéseink kölcsönhatásainak az eredménye, amelyet kapcsolataink minősége, mintázata és jellege is nagyban befolyásol.”
A teljes cikkért kattintson!
FREUD KAKAÓBÁR: “TESSÉK! TISZTÁRA MINT AZ APJA!” Előadás és beszélgetés Hódi Ágnes pszichoanalitikus gyermekterapeutával
INGYENES PSZICHOLÓGIAI ELŐADÁS ÉS BESZÉLGETÉS GYERMEKPSZICHOLÓGUSOKKAL! Folytatódik a Freud Kakaóbár!
Jó lenne megkérdezni, mit mond egy szakember a gyermeknevelés egy-egy kérdéséről? Itt az alkalom!
„Érzed, hogy rúg? Lefogadom, hogy focizni fog!” ”Tisztán hallottam, hogy azt mondta: „báj-báj”. Egy nyelvzseni!” Mi mindent tulajdoníthatunk a gyereknek, ami talán nem is hozzá tartozik? Sokszor saját vágyainkat, félelmeinket, konfliktusainkat is észlelhetjük úgy, mint gyermekünk sajátját. Milyen jótékony folyamatok és milyen bonyodalmak forrása lehet mindez?
Ezen az esten – sok példán keresztül – ezekről a kérdésekről beszélgetünk! Várunk minden kedves érdeklődőt!
A RÉSZVÉTEL DÍJTALAN! Kérjük leendő résztvevőinket regisztráljanak az eseményoldalon a szervezés elősegítésére!
Kötődés az anya-gyerek kapcsolatban
Az alábbi cikk az anya-gyerek kapcsolatban megjelenő kötődési biztonságot tárgyalja.
Részlet a cikkből:
“Biztonságos kötődésről beszélhetünk, ha a gyermek a kezdeti ijedtség után örömmel fogadja anyja visszatértét, és keresi vele a kapcsolatot. A bizonytalanul kötődő gyermekek két típusa az alaphelyzetben is jobban szorongott, és kevésbé érdeklődött a játékok iránt. A szorongó-elkerülő kötődésű gyermek emellett nem mutat különösebb reakciót, amikor anyja elhagyja a szobát, és inkább elhúzódik tőle, amikor visszajön. A szorongó-ellenálló (ambivalens) típushoz azok a gyerekek tartoztak, akik nagyon érzékenyen reagáltak az anya távozására, ugyanakkor dühöt és sértettséget mutattak, amikor újra látták őt, amellett, hogy keresték a közelségét.”
A játék fontossága a gyermekek életében
Az alábbi cikkben, John Balázs – pszichológus – a játék, gyermekek életében betöltött szerepét vizsgálja.
Idézet a cikkből:
“A gyermeki játéktevékenység különböző típusokba sorolható. A gyakorló- vagy funkciójáték lényege a tárgyakkal való egyszerű, ismétlődő manipuláció, a mozgásos tevékenység, és az ebből fakadó hatékonyság-élmény megtapasztalása (pl. dobálás, gurigatás). Ebből fejlődik ki a konstruáló- vagy alkotójáték, melynek során a gyermek apróbb elemekből (pl. építőkockákból) alkot valamilyen nagyobb építményt, rendszert. Az iskoláskorra jellemző, közösen elfogadott forgatókönyv mentén zajló szabályjátékot előzi meg az a fajta tevékenység, amely az óvodáskorban a legintenzívebb, és amelyet mintha-játékként, más esetben szimbolikus vagy szerepjátékként szoktunk emlegetni.”
Az elég jó szülő – cikk
A következő cikk arra biztatja az édesanyákat és az apákat egyaránt, hogy próbáljanak meg mindennemű tökéletességre való szorongató törekvést elkerülve “elég jó” szülőjévé válni gyermeküknek. A szülői kompetenciákkal kapcsolatos bizonytalanság áttevődhet a gyermekkel való kapcsolatra.
Részlet a cikkből:
“Donald W. Winnicott Brit gyermekorvos és pszichoanalitikus mutatott rá először arra, hogy az egészséges fejlődés szempontjából meglepő módon nem tökéletes anyára – édesanya hiányában gondozóra -, hanem sokkal inkább “csak” elég jó anyára van szüksége a gyerekeknek. Ráadásul mindenkinek – anyának és a gyermeknek egyaránt – jobb, ha egy szülő a tökéletesség elérhetetlen illúziójának a kergetése helyett inkább megbarátkozik magával, gyermekével és azzal a tudattal is, hogy utódainak kiegyensúlyozott, szerető és megfelelően reagáló szülőkre van szüksége, nem pedig hibátlanokra.”
Amennyiben úgy érzi, hogy elbizonytalanodott a gyermeknevelésben, úgy érdemes pszichológus segítségét igénybe venni.
Hogyan hangolódik rá az anya a gyermekére és a gyermek az édesanyjára.
A következő cikk az anya-gyermek kapcsolat sajátosságait veszi górcső alá.
A legtöbb anyuka és apuka általában már a terhesség alatt elkezd különféle fantáziákat szövögetni születendő gyermekének képességeiről és tulajdonságairól. Az utódról, és a vele való kapcsolatról alkotott képzeleti világ jelentős mértékben az édesanya hangulati életétől függ, amely elválaszthatatlan a csecsemők érzelmi- és élményvilágától is. Ez a kötelék olyan kölcsönhatást eredményez, amelyben különös érzékenységgel reagál a gyermek édesanyja rezdüléseire. Élete első szakaszában, minden gyermek ebben a viszonylatban talál megnyugvásra, sajátítja el későbbi életére is kiható kapcsolati mintázatait, és tanulja meg kezelni a stresszhelyzeteket.
Amennyiben úgy érzi, hogy nehezen ismeri fel gyermekének jelzéseit; nem tudja őt megnyugtatni, úgy érdemes pszichológus segítségét kérni.
PszichoZanza: Túlélés vagy boldogulás? – ELŐADÁS
“Ennél biztosan lehetne jobban is élni” – ez a mondat Csíkszentmihályi Mihálytól, a pozitív pszichológia irányzatának egyik alapítójától származik. Mindannyian hallottunk már a flowról, a pozitív pszichológiáról és valószínűleg az önmegvalósítás elméleteiről is, de mégis azt látjuk, hogy a világ továbbra is tele van boldogtalan emberekkel. Vajon mi lehet az oka annak, hogy ettől mégsem váltak az emberek egy karikacsapásra boldoggá? Miért lehet olyan nehéz boldoggá válni és mire van szükségünk ehhez?
Február 23-án kedden 19:00-tól, az első PszichoZanza előadásban Dr Lisznyai Sándor klinikai szakpszichológus, az ELTE PPK egyetemi adjunktusa a legfrissebb pszichológiai megközelítések alapján beszél a boldogulás, a boldogság és a sikeresség buktatóiról és lehetőségeiről.
Az esemény facebook oldala: Kattintson!